Kell-e az aljzatbetonba vasháló?

Avagy: vasaljuk-e az esztrich-et, vagy sem? Esetleg van más megoldás?

Örök dilemma, hogy kell-e vasalni az aljzatot, vagy sem. Kedves barátom Gulyás Gabi – az esztrich készítés egyik igazi guruja Magyarországon – mondta nekem, hogy “Levikém, nem kell az aljzatbetonba vasháló!”.

Tudom, hogy nem kell bele, azaz nem előírás. Lehet repedésmentes esztrichet készíteni vasháló nélkül is. Csak kockázatos.

Az erre vonatkozó szabvány az aljzat (esztrich) vastagságát 6 cm-ben határozza meg. Sajnos ez a betonvastagság (vékonyság) sok kockázatot rejt magában. Ráadásul számos esetben ennél vékonyabb keresztmetszetben kényszerülünk aljaztbetont készíteni.

Akár 4-5 cm (extrém esetben 30 mm-re is le kell menni) vékonyságban is gyakran készül aljzatbeton.

Gyakran hallom: “nem lesz semmi komoly terhelés, ez csak egy szoba aljzatbetonja, nincs lehetőségünk 4 cm-nél vastagabb aljzatot csinálni. Nem kell az aljzatbetonba vasháló“. Ok, de ezt a 4 cm vékony esztrichet, egy 8 cm vastag “lépésálló” hőszigetelésre teszik. És nem számolnak azzal, hogy 5 év múlva be fognak tolni ide egy zongorát, ami könnyen lehet akár 400 kg is. Három lábon áll, amik 2-4 cm² felületen nyomják az aljzatot, lábanként 133 kg súllyal.

Egy nehezebb szekrény tele könyvekkel, vagy a hitvesi franciaágy, amiben anyu és apu hancúrozik a maguk 80-100 kilójával, szintén komoly súllyal terheli meg az aljzatot igen kicsi ponton.

Vagy vizsgáljunk meg egy garázs aljzatot. Egy autó súlya átlagos esetben 1500 kg. Négy ponton adják át a terhelést: az autógumikon keresztül. Ezek átlagosan 100-150 cm² cm felületűek, tehát ebben az esetben a zongorás esettel összehasonlítva csupán 10 kg jut a 4 cm² felületre. Az autó viszont mozog a garázsban, így változó pontokon terheli az aljzatot.

A teherelosztás az egyik oka, amiért kell az aljzatbetonba vasháló, de nem az egyetlen.

Esetleg sokkal egyszerűbb módszerrel: statikai szállal is lehet erősíteni az aljzatot.

Gabinak abban volt igaza, hogy ha ő vagy hozzá hasonló kaliberű szakember készíti az aljzatot előírásnak megfelelő vastagságban, akkor az aljzatbetonba nem kell vasháló. Sajnos azonban gyakori eset, hogy nemcsak a beton vastagsága, hanem a kivitlezés minősége, a szakmai előírások be nem tartása, vagy nem megfelelő anyagminőség okozza a gondot. Ezért mondom azt, hogy kell az aljzatbetonba vasháló, de mégjobb megoldás, ha statikai makroszállal váltod ki a betonacél hálót.

FONTOS! Az elvártnál alacsonyabb adagolás jelentősen csökkenti a hatékonyságot. Kevesebb makroszálat tenni a betonba, mint amennyi szükséges olyan, mintha a cementet spórolnánk ki azért, hogy olcsóbb legyen a betonozás. Találkozhatunk 1-2 kg/m3 adagolási javaslattal. Ha ilyet látsz, mindig szólaljon meg a vészcsengő a fejedben! Egyik makroszál sem jobb annyival a másiknál, hogy 1-2 kg adagolással betonacél hálót lehessen kiváltani. A háló kiváltása csak megfelelő mennyiség adagolásával érhető el.

A betonacél háló használatának nehézségei.

A vasháló használata azonban jelentősen megnehezíti az aljzat készítők dolgát, különösen ha vékony a keresztmetszet.

A betonhálót nem lehet csak úgy ledobni a földre, és ráönteni a betont. Így semmi értelme nincs, csak pénzkidobás. A hálót a beton keresztmetszet megfelelő helyére kell beállítani, és ehhez távtartózni kell. A távtartók hivatottak megemelni a betonvasat, hogy a beton rendesen körbe tudja venni azt, és így kifejthesse jótékony hatását: fölvéve a hajlító-húzó erőket, amiben a beton nagyon gyenge.

Ha így megemeled a hálót, akkor az tulajdonképpen nagyrészt a levegőbe kerül. Amikor jön a beton akkor viszont közlekedni kell rajta. Egy 4 mm vastag 150×150 mm rácsosztású háló nemcsak édeskevés, de közlekedni sem lehet rajta. Össze-vissza görbül mire lebetonoztok, és a helyzete a betonban már közel sem ott lesz, ahová szántad. Az 5-ös betonháló ár még kedvező ugyan, de nem biztos, hogy elég erős. 6x100x100-as háló már elbír egy meglett féfri embert, és nem fog elhajlani alattad. A 8-as vasháló ár mégis sokkal több embert érdekel a keresések száma alpján. Ám ennek már meg van az ára is. Olcsó betonhálóról nem tudok. (Betonvas háló OBi? Szerintem ezt hagyjuk 😅)

Ha nem akarsz az aljzatbetonba vashálóval nyűglődni, de szeretnél bivalyerős betont, ami nem reped meg, és bírja a terhelést, akkor használj statikai makroszálat.

A makroszálakkal ki lehet váltani a beton vashálót a legtöbb esetben, ha annak a feladata a teherelosztás és a repedésmegelőzés.

Használata még számos más előnnyel jár amellett, hogy sokkal egyszerűbb vele a betonozás, mint a vashálóval.

3 dimenzióban erősíti meg a betont, annak minden egyes pontján. A háló csak egy síkban.
Zsugorodási repedéseket nullára csökkenti. Ez azt jelenti, hogy a beton kötési ideje alatt nem tudnak kialakulni kisebb-nagyobb repedések, így sokkal tartósabb beton a végeredmény.
Jelentősen felgyorsítja a kivitelezést. Ezt úgy éri el, hogy a betonacél hálóhoz kapcsolódó munkafolyamatokat kiváltja.
Biztonságossá teszi a munkavégzést, mert a betonacél használatból eredő baleseteket kiküszöböli.
Könnyű szállítani. 500 kg betonacél hálót 25-50 kg ArmoTeckel ki tudunk váltani, amit teherautó helyett egy postás házhoz szállít.
Könnyű vele dolgozni. Csak egyszerűen a betonkeverőbe kell adagolni, nincs szállítás, nincs pakolás, nincs vasszerelés, nincs macera.
Szinte nulla a munkaigénye.
Nem korrodál. A vasbetonok egyik legnagyobb hátránya, hogy egy idő után a betonba zárt acél is elkezd korrodálni a savak miatt. A beton kis mikrorepedésein keresztül oxigén és nedvesség éri, ami az egész betont elkezdi szétszedni. A statikai makroszál ezt teljesen kiküszöböli.
Könnyű fúrni a szálerősített betont, nincs fúró törés.
Sokkal olcsóbb, mint a betonacél háló
Sokkal kisebb ökológiai lábnyomot hagy. Gyártása és szállítása a betonacél környezetszennyezésének töredéke. Ráadásul ha ezzel váltod ki az acélt, akkor csökkentheted a korrózió védő betontarakarás mennyiségét, amivel további jelentős mértékben hozzájárulsz a környezetvédelemhez. Ha fontos neked a környezet kímélése, akkor ez a Te anyagod.
A betonszerkezetek legalább 50%-át arra használják, hogy megvédje a betonacélt a korróziótól. Makroszál esetén erre nincs szükség, így jelentősen csökkenthető a beton mennyiség.